2015. júl 24.

A "kis világ" első felismerője Karinthy Frigyes

írta: Domschitz Mátyás
A "kis világ" első felismerője Karinthy Frigyes

A szervezetek vezetői és az emberek a hierarchikus viszonyok mellett hálózatos kapcsolatban vannak egymással a szervezeten belül és szervezetek között, s e kapcsolatrendszer már globális keretek között is alakul. Erős - sűrű kommunikációs kapcsolatban vannak a speciális részlegükön, rokonságon belül, s gyenge – ritkább - kapcsolatban dolgoznak az egységeik között, s ez hálózati jellegzetesség. Ha túl sok a gyenge kapcsolat a vezetőnek nincs ideje a saját munkájára, ám ha kevés, a szervezet nem eléggé integrált. Ugyanez igaz a helyi közösségekre is. Az erős és gyenge kapcsolatoknak egyensúlyban kell lenni. Ha az egyensúly felborul túlterhelés keletkezik.

Erős és gyenge kapcsolatok és a kisvilág

A társadalmi hálózatokról szóló irodalom két klasszikusa Stanley Milgram és Mark Granovetter. És a világ nem is tudja, hogy Karinthy Frigyest is ide sorolhatjuk.

smallworld.jpgStanley Milgram[1] kísérletéből származik a ma már közhelyszámba menő varázslatos „6 kapcsolatnyi távolságra vagyunk egymástól” állítása. A kísérletben Milgram megkért embereket - ők voltak a startemberek-, hogy számukra ismeretlen embereknek – ők voltak a végpontok - küldjön el egy levelet. Oly módon, küldje, hogy a végpontnak nem ismerte a címét csak néhány adatát, (neve, melyik városban lakik, neme, kora, foglalkozása, stb.). A startemberek a levelet csak számukra ismerős embereknek küldhették el, s azok is csak olyan embernek küldhették el, akiket ismertek, s az is az ismerősének, s így tovább. A kérdés, hogy hány láncszemen keresztül jut a levél a címzetthez. Nagy számra tippelnénk, azonban az eredmény az volt, hogy átlagosan 6 volt a lépések száma. Innen ered a „kicsi a világ” élményünk, s innen a kisvilág probléma.  A kis szám is érdekes, s az is, hogy az eredmény átlagosan volt 6. Sok levél nem jutatott el a címzetthez. Például erősen számított, hogy a láncban szomszédos két fél milyen erős barátságban volt egymással. A lánc gyakran megszakadt, ha a két fél szoros barátságban volt, s ritkábban, ha kapcsolatuk gyenge volt. A magyarázat, ha szűkebb és zártabb kapcsolatban mondunk el egy információt, az gyakrabban marad a kapcsolaton belül, mintha gyenge és nyitottabb kapcsolatban mondjuk el.

E kísérlettel találkozott Mark Granovetter. Ő kissé korábban azt vizsgálta, hogy az emberek hogyan szereznek munkahelyet. Az eredmény az volt, hogy az emberek többsége személyes ismeretség alapján szerzett munkahelyet, ám ami most érdekes, hogy Milgram kísérletéhez hasonlóan nem a szoros kapcsolatok mentén, hanem inkább a felszínesebb ismeretségek segítették őket a munkahelyek megszerzésében.

„Granovetter mélyen elgondolkodott. Az erős kölcsönhatásban lévő emberek valahogyan önmagukba forduló csoportokat, szigeteket alkotnak. Az a hír, ami ezekben a szigetekben körbe jár, szinte sohase lép ki onnan… De a szigeteket az egymással gyenge kapcsolatban lévő emberek összetartják. Ugyanakkor, ha gyenge kapcsolatok nincsenek, a szigetek szétkapcsolódnak és a társadalom szétesik. Granovetter megfogalmazta alaptételét: „a gyenge kapcsolatok erősítik a társadalom összetartozását."[2]

Weak-Ties.jpgA két eredmény mutatja, hogy a gyenge kapcsolatok hatékonyak, mondják a hálózatok kutatói.[3] A kisvilág jelenséget már Karinthy Frigyes is észrevette. S a hálózati műfajnak megfelelően jelzem, hogy ezt én azért írom ide, mert Csermely Péter idézi a könyvében, s neki pedig Braun Tibor hívta fel erre a figyelmét, s lehet, hogy az én szövegem olvasója meg tőlem ismeri meg ezt a tényt.[4] Jöjjön Braun Tibor, aki bemutatja Karinthyt. [5]

 

 

 

A program támogatói
ncta_tamogato_es_lebonyolito_logosor.jpg

 

Braun Tibor írása a Magyar Tudomány, 2003/12 számában:http://www.matud.iif.hu/03dec/024.html

[1] Milgram S. (1967) The small-world problem. Psych. Today 1 62-67 és Csermely Péter: A rejtett hálózatok ereje. Mi segíti a világ stabilitását? Vince Kiadó 2005.

[2] Csermely Péter u.o.

[3] Csermely Péter. u.o és Barabási Albert-László: Behálózva. A hálózatok új tudománya. Hogyan kapcsolódik minden egymáshoz, és mit jelent ez a tudományban, az üzleti életben és a mindennapi életben? Magyar Könyvklub, Budapest, 2003. 

[4] A tudományban a hivatkozások leírásával sok ilyen kapcsolat fel is lenne fejthető, ám gyakran elegendő arra hivatkozni, akitől olvastuk.

[5] Karinthy Frigyes: Minden másképpen van (ötvenkét vasárnap). Athenaeum, irodalmi és nyomdai Rt, Budapest, 1929. Láncszemek.

Én pedig az "El vagyunk havazva. című könyvemben írok erről.

Képek:

http://blog.infochimps.com/2011/11/29/facebook-and-the-small-world-experiment/

http://creativetraction.com/2012/01/18/distant-contacts-responsible-for-most-info-spread-on-facebook/

 

Szólj hozzá

háttér