A vállalkozói siker a kapcsolati tőkén alapul. Valódi kapcsolatok épülnek a bebírók és helyiek programján
Intelligens egységek együttműködő hálózata,
A vállalkozói siker a kapcsolati tőkén alapul. Valódi kapcsolatok épülnek a helyiek és bebírók tréningjén.
Új hasonlat szerint a mai társadalom, intelligens egységek együttműködő hálózata, és az együttműködő delfinek csoportjaihoz hasonlítható.
Régen a vállalati növekedésről a „nagy hal megeszi a kis halat” törvényét tanultuk, mely szerint a versenyhez egyre nagyobbnak kell lenni. Később az áttekinthető kreatív kis szervezetek divatja volt soron a „kicsi szép” jelszavával. Ma azt mondják „a gyors hal lehagyja a lassút”. A változó világban a gyors alkalmazkodás vált az egyik legfontosabb sikertényezővé. Már nem csak a vállalati méret számít, hanem az alkalmazkodóképesség, a szervezet intelligenciája. Erre a mindenféle méretű vállaltnak szüksége van.
Ma több olyan lehetőség van, amely a kreatív kis szervezetek számára is fejlődési lehetőséget nyújthat. Ezek egyike a hálózati működés.
Ez a „delfin raj” hasonlattal lehet bemutatni. A csapatban élő intelligens tengeri emlős egyedeit is intelligensnek ismerjük, de a delfinek túlélési erejét, társas életük és intenzív kommunikációjuk is felerősíti. Egy intelligens delfinraj sokkal többet tud, mint amire a delfin egyedül lenne képes. Csapatosan képes legyőzni a cápákat is. E hasonlat szervezeti megfelelőjeként az intelligens szervezetek kooperációi versenyképesek a nagyokkal való versenyben, sőt vannak előnyeik is.
Ezért a „bebírók s helyiek” programsorozatunk januári témája a kapcsolati hálózat építéséről szól. A hálózatban tőke van. ez a tőke fejleszthető.
Finn példa a gazdasági válság hálózati megoldására
A nyolcvanas évek végén a szovjet piac szétesése (hozzánk hasonlóan) megrázta a finn gazdaságot. A finn megoldás egyike a vállalkozói hálózatok fejlesztése volt.
Egy valódi példával illusztrálom: Három lappföldi kisvállalkozás, - amelyek közül az egyik széket, a másik asztalt és, a harmadik szekrényt gyártott – vezetői, gondoltak egyet 1991-ben és közös marketing vállalatot alapítottak, és ebben egy marketing szakembert alkalmaztak, termékeik értékesítésére.
Mindhárom kisvállalat megmaradt önállónak, csak létrehoztak egy újabb közös vállalkozást. 1997-re már 5 partnerrel 200 dolgozóval, évente 10 millió finn márka értékben exportáltnak, főleg Közép-Európába. És mit? Széket? Asztalt? Szekrényt? Nem, hanem termékeiket egymáshoz illesztve-integrálva közösen bútort gyártanak.
Versengők és együttműködők
E finn példa azt mutatja, hogy ez három kis vállalkozás lemondott az egymással folytatott lappföldi versenyről, itt kooperált, s közösen versenyeznek egy nagyobb piac meghódításán.
A vállalkozói siker egyre inkább kollektív
A változás a kívánatos menedzsment stílus változásában is megmutatkozik. Amíg a világ egyszerűbb volt, a vezetők szinte minden lényegeset tudtak a cégről
Ez a menedzser (ma már) hasonlíthat a Micimackó Tigrisére, aki nagy határozottsággal, dinamikával, hangerővel és rámenősséggel oldja meg azokat a problémákat, amelyeket javarészt ő okozott. Azért megy ki a divatból, ez a vezető, mert már nem lehet egy embernek elegendőt tudni, a vállalati problémák megoldásához. A régi vezető határozott volt, mert egyértelmű helyzeteket látott, az új helyzet sokkal határozatlanabb, lett.
Az új vezető inkább a kertészre hasonlít, aki nem hiszi, hogy mindent tud, nem gondolja, hogy csinálja a kertet, hanem az eleven öntörvényű szervezetet tiszteletben tartva gondozza, neveli, öntözi, ellátja erőforrásokkal, szereti, és olyan feltételeket teremt, amelyben növekednek a kert lényei. S e kertészi gondoskodás alatt, akár fürge delfinraj szerűen a dolgozók intelligens szerves hálózatai is képesek működni. A régi vezetőt a hangképző szerveinél találtuk, az újat inkább a fülénél és a szeménél, a megérzéseinél, az új vezetőnek fontos (talán fontosabb) dolga a befogadás.
A programon a kevés elmélet mellett
