2016. ápr 05.

Tervezz értelemmel teli életet!

írta: Domschitz Mátyás
Tervezz értelemmel teli életet!

Háttér a tréningek siker és életvezetés témájához.

Időnként rendezzük a feladatainkat, tűzünk ki célokat. Ám lehetnek értelmes és értelmetlen feladatok, célok az életünkben. Ha sok időt töltünk értelmetlen célok követésével, előbb utóbb rosszul fogjuk érezni magunkat. Van itt egy függőleges hierarchia. A feladatok célokat szolgálnak. A célok értékeket teljesítenek ki. Az értékeink remélhetőleg egy értelemmel teli életet támogatnak. Ezért a célok leírása előtt érdemes az életünk értelmén (értelmein) gondolkodni. A szöveg vége felé van ehhez egy feladat.

bucket_list.jpg

Melyik az értelmesebb?

Melyik időtöltés az értelmesebb? Megnézni egy jó akciófilmet, vagy elvégezni egy fontos házi feladatot, amely egy célunk fele visz. Valószínű, hogy az első a kellemesebb, s a másodikat mondanánk értelmesebbnek. De ha a filmet a szeretteimmel nézném, már a film lehet a jobb, mert a velük töltött idő az értelmesebb. Az értelem a célok felett van.

Szükségünk van arra, hogy életünket értelmesen éljük. S hogy mi ez az értelem, azt nem annyira gondoljuk, mint inkább intuitíven tudjuk.

Van tudásunk arról, hogy vannak magasabb és alacsonyabb rendű dolgok. Vannak magasabb és alacsonyabb rendű szempontok. Amikor a jobbat, értékesebbet, a magasabb rendűt mutatjuk, felfele mutatunk, felfele nézünk, s amikor az alacsonyabb rendűt lefele. Az emberi dolgokban van több és kevesebb értelem. Van több és kevesebb „jó”. Erről szólt az előző szövegem.

 Dilemma_1.jpgPéldául, ha tartósan elhanyagoljuk, a számunkra fontos értékek szerinti célok követését, nem végezzük el a célok eléréséhez vezető feladatokat, bűntudatot fogunk érezni. Akkor is, ha mindig kellemesen töltjük az időt. A bűntudat azt mondja, hogy van dolgunk. A régi önsegítő irodalom nem szerette a bűntudatot, s igyekezett megszabadítani tőle. Pedig mit mond a példa? Hogy a bűntudat jelzi, ha tartósan elhanyagoljuk a céljaink fele vezető feladatokat, a számunkra fontos értékeket. Jel. Persze nem jó bűntudattal élni, érdemes megszüntetni. Az értelmes válasz: elvégezzük a feladatot. Az értelmetlen, ha kiszorítjuk a tudatból. Nem lesz bűn-tudatunk. S a bűnünk tudattalanná lesz. Ez a károsabb.

Ha nem éljük értelmesen az életünket, s ezt tudjuk, vagy érezzük, akkor az aláássa az önértékelésünket is, s az önértékelésünk meghatározza, hogy milyen célokat tűzünk ki. Alacsony önértékeléssel, csak kis célokra vállalkozunk, nagy önértékeléssel magasabbra törünk, mert elhisszük, hogy meg tudjuk csinálni. S ha ezt aláássa az a tudat, hogy hogy úgyse végezzük el a feladatainkat, akkor nem is merünk nagy célok elérésére vállalkozni.

Az is megmutatkozik már, hogy értelemmel élni nehezebb, mint nélküle, s arra szólít fel, hogy dolgunk van a világban. S hogy mi a dolgunk, azt nem is olyan egyszerű megtalálni. Az se biztos, hogy mindig az az értelmes, ha célelérő gépezetként éljük az életünket. Nincs egyszer, s mindenkorra érvényes értelem. Nem lehet egyszer, s mindenkorra megtalálni, s aztán az szerint élni. Az értelmes élet azt is jelenti, hogy mindig értelmesen eldöntjük, hogy melyik cselekvési alternatívánk az értelmesebb.

Így ír a problémáról Viktor Frankl a logoterápia megalkotója. (Logosz – értelem. Terápia – gyógyítás)

„… hogy mivel magyarázom az értelmetlenség-érzés keletkezését, akkor csak azt mondhatom, hogy az állattal ellentétben az embernek nem mondja meg az ösztöne, mit kell tennie, a korábban élő emberekkel ellentétben nem mondja meg a tradíció, hogy mit tehet és úgy tűnik hogy már nem tudja igazán, hogy tulajdonképpen mit akar. Így az ember vagy azt akarja, amit mások csinálnak és ez konformizmus, vagy ezzel szemben azt teszi, amit mások akarnak és ez a totalitarizmus.” (Viktor E. Frankl: Az ember az értelemre irányuló kérdéssel szemben. Kötet Kiadó, 1996.)

Az emberi kérdés: „Mi célból?” S nem „mi okból?”

Az értelem fele vezető kérdés a „miért”. Miért tenném inkább ezt, mint azt. A cselekvést segítő döntésben megbújik az értelem lehetősége.

hovirag01.jpgSétálok a gyerekemmel az erdőben, s látunk egy hóvirágot. Kibújt a hóvirág, jön a tavasz – mondom.

E mondatban van egy „láttatás”, egy szándékolt perspektíva, s ez a mondat értelme-jelentése, hogy a hallgató lássa a hóvirágban a tavasz érkezését. Rákérdezhetünk e láttatási szándékom értelmére: Miért fontos, hogy így lássa? Mi az értelme ennek a szándéknak? Hogy válaszoljunk a kérdésre az értelem kérdésben, egy magasabb rendű, átfogóbb perspektívát kell keresnünk. „Mert tanítom a gyerekemet, hogy máskor is tudja az összefüggést” – mondhatjuk. Itt a tágabb perspektíva az, hogy „máskor is”. Miért fontos, hogy így lássa máskor is? Mi az értelme ennek a szándéknak? „Hogy majd, ha Ő is sétál így a gyerekével, Ő is meg tudja tanítani, s tudják az Ő gyerekei is” - mondhatjuk. Itt a mostani generációs kapcsolathoz képest a későbbi generációs kapcsolatra is mutat ez a perspektíva.  Miért fontos hogy a generációk átadják a tudásokat? Így eljuthatunk a törzs, a nemzet perspektívájához. Stb.… Észrevehetjük, hogy az értelemre vonatkozó kérdés tágabb perspektívára transzcendál.

A miért kérdésekre adott válaszokkal - mi célból kérdésként érve - átfogóbb keretbe helyeztük azt, amire rákérdeztünk. Itt implicit módon használtunk egy relációt, a cél - eszköz relációt. Mi célból teszem ezt? S erre úgy válaszolok, hogy megkeresem azt a célt, aminek az „értelmében” ezt teszem aminek e tett az eszköze. S ha e magasabb cél miértjére kérdezek rá, akkor egy még magasabb cél, „értelem” értelmében értelmes ez a célom.

„Az egészséges szemnek át kell látnia saját magán. S ugyanez a helyzet az emberrel. Minél inkább túltekint önmagán, minél inkább elfeledkezik magáról, átadva magát egy dolognak, vagy más embereknek, annál inkább ember, annál inkább önmagát valósítja meg. Csak az önmagáról való megfeledkezés vezet a szenzitivitáshoz és csak az odaadás vezet kreativitáshoz.” (Frankl: Az ember az értelemre irányuló kérdéssel szemben. Kötet kiadó 1996.  185. o.)

De vigyázat: a miért kérdésre itt nem oksági magyarázatot keresünk, hanem cél szerintit (teleologikust). Nem azt kérdeztük, mi okból, hanem azt, hogy mi célból? Adhatnánk oksági magyarázatot is, de ez „értelmetlen” lenne. A miért tanítom a gyerekeimet? – kérdésre mondhatnám, hogy azért mert a neuronjaim éppen így tüzelnek, s ez ezt a viselkedést váltja ki nálam? Mondhatnám, de ha lenne is ebben igazság, nem tekintenénk értelmes válasznak. Mert a kérdező sem erre az oksági perspektívára volt kíváncsi, hanem a szándékomra. A mi célból keresett válasz az emberi válasz, a mi okból az ember alatti.

proaktív egér.png

Megmutatkozik itt egy emberi jellemző: a szabadság és a felelősség kérdése. Ha úgy tekintünk az emberre, mint természeti, oksági kapcsolatok eredőjére, akkor éppen azt vesszük ki belőle, ami megkülönbözteti a többi élőlénytől. Az ember éppen az értelem segítségével tud dönteni az egyik vagy a másik alternatíva mellett. A „mi célból” kérdése mögött ott vannak az értékei, s e mögött pedig ott van az értelem kérdése. Ezek segítségével „fölé tud emelkedni” a puszta természeti oksági viszonyokon. Ha így hagyjuk az állítást, akkor „természet feletti” létezőnek tekintjük az értelmet, s sok hívő számára lehet is így. Ha azt mondjuk, hogy ez a szabadság oksági folyamatokon jött létre, akkor benne maradunk a természettudományos magyarázaton. (Erről a „Társadalmi tőke a kommunikáció participációs modelljében” című szövegben írtam).

felelősség.jpg

Az ember a „mi célból” kérdés segítségével döntést tud hozni, s e döntése cselekvést indít el, s ez mozgásba hoz olyan oksági sorozatot, amely mellett döntött. A döntésében volt szabadsága. S éppen ezért a döntés utáni helyzetben, a világ valamilyen állapotában benne van a döntése. Felelős érte. Akkor is, ha nem döntött. Akkor is, ha rosszul, akkor is, ha jól döntött. Múlik rajta a világ állapota, bármilyen kicsi is a hatás. A saját világa jobban múlik rajta. Éretlennek érezzük, ha valaki okokra hivatkozva magyaráz egy helyzetet, amelyben Ő is cselekvő volt. Mert kihagyta magát belőle, kihagyta a szabad felelős döntését.

A logoterápia segítségével mondhatjuk, hogy az ember egészségesebb, ha van terhe, amit felelősen cipelhet. A logoterápia segít az embereknek, hogy megtalálják életük értelmét.

".. soha és semmikor nem az számít, mit várhatunk még az élettől, hanem pusztán az, mit vár még el tőlünk az élet." (Frankl:  Az ember az értelemre irányuló kérdéssel szemben. Kötet kiadó 1996. 173 o.)

Human-Evolution.jpgAz ember a döntéseivel meghatározza (szolidabban – befolyásolja) a világát. Az ember e döntéseivel meghatározza saját cselekvéseit, s ezen keresztül az életútját. S hogy ki Ő, azt ebből az életútból lehet meglátni. Élete az alkotása. Ebből a sokféleképpen meghatározott feltételrendszerből, ami neki adatott, e sokoldalúan meghatározott, adott anyagból, ami rendelkezésére áll, a szabadon hozott döntéseivel kiválasztott cselekvései révén megalkot egy emberi életet.

„Mi hát az ember?

Az a lény, aki mindig maga dönti el, hogy mi.” (Frankl)  „az emberi egzisztencia leginkább „ön-transzcendenciájával” jellemezhető, és az önmegvalósítás is csak az ön-transzcendenciához vezető úton érhető el. ... Amit én „ön-transzcendencia” alatt értek, annak nincs köze a túlvilághoz, hanem azt jelenti, hogy az ember annál inkább emberi, annál inkább önmaga, minél inkább felülmúlja és elfelejti önmagát, legyen bár odaadása egy feladaté, egy ügyé vagy egy partneré. „ (Viktor E. Frankl: Az ember az értelemre irányuló kérdéssel szemben. Kötet kiadó 1996. 88. o.)

Feladat

A logoterápia szerint háromféle dologban találunk értelmet. Válaszolj a kérdésekre!

experience-beauty-and.jpg

Élményértékek. Értelemmel töltődünk fel, amikor valamit szépnek érzékelünk. E szépségtől teljesebbek, jobbak leszünk. Gondold végig, s írd le, mi az, ami szépséggel tölt el?

 creation.jpeg

Alkotással kapcsolatos értékek. Értelmes, hogy valamit létrehozunk a világban, s ennek révén, (ha csak egy kicsit is), jobb, szebb lesz a világban valami. Jót okozunk vele másoknak. Mi lehet a te feladatod, mi az amit leginkább te tudsz létrehozni, te tudsz véghez vinni?

pregnant_2176694b.jpg

 Beállítódási értékek. Van, mikor nehéz helyzetben nekünk kell változni, a sors nyomása alatt mi alakulunk. Emlékezz nehéz időszakokra az életedben, s nézd meg, hogy fejlődtél-e ezekben. Talán most is ilyenben élsz? Mi az, amiben fejlődhetsz most?

  *************************

 Sorozatok a "Hetedik világon, vagy csatlakozz a "hetedik világ" csoporthoz! https://www.facebook.com/groups/189263464443064/

 Az értelmes élet tudománya

 Az értelem és a lelki egészség kapcsolatával a logoterápia foglalkozik. Viktor Franklról a wikipédia ezt írja:

  viktor_frankl.jpg„Viktor Emil Frankl (Bécs, 1905. március 26. – Bécs, 1997. szeptember 2.) osztrák neurológus és pszichiáter. Frankl alapította a logoterápiát és az egzisztenciaanalízist, a pszichoterápia „harmadik bécsi iskoláját” (Freud és Adler után). Az …és mégis mondj igent az életre! című könyvében a koncentrációs táborban megélt tapasztalatait írja le, valamint azon pszichoterápiás módszert, mely mindenfajta létezésben, még a leghitványabban is, azt az értelmet keresi, mely okot ad a továbbéléshez….”

A logoterápiáról: „Frankl logoterápiája három területet foglal össze, melyeket az egységes filozófiai alap és emberkép tart egyben.

A logoterápia egyrészt antropológiát jelent, melyet egzisztenciaanalízisként ismerünk: legtömörebb összefoglalását Frankl a személyről kifejtett tíz tézisében adja. Kulcsfogalma a dimenzionálontológia, mely szerint az ember szellemi létező, de ez a perspektívája nem tűnik és nem tűnhet föl a természettudományok, így a pszichológia látókörében. Ahogy a gömb árnyképe kör, úgy látja épp a legfontosabb dimenzió, a humán szféra, a szellem híján a pszichológia az embert.

 … Másrészt a logoterápia a személy szabadságára és felelősségére építő mentálhigiénés szemlélet, mely valamennyi életszituációhoz kapcsolva segítheti az egyént az élet által reá bízott feladatok, értelem, értékek beteljesítésében. A logoterápiás szemlélet kapcsolódhat továbbá a segítő szakmák mindegyikéhez, mely perspektíva új lehetőséget ad a szakembereknek a kliensekkel való foglalkozásban felhívva őket az előbb említett személyes értelem beteljesítésére. … ” (http://hu.wikipedia.org/wiki/Viktor_Frankl)

 Ajánlott irodalmak:

Szólj hozzá