A Norvég Civil Alap támogatásával a Tudástőke Alapítvánnyal, és a Faluműhely Alapítvánnyal dolgozunk egy programban a "bebírók és  helyiek" együttműködésén.

A „helyi közösségek”, a „helyi vállalkozások”, a „helyi …”  a „helyiek és idegenek” téma kifejtésekor általában van bennünk egy  pozitív attitűd a „helyi közösség”, s ennek az ellentétpárjaként egy negatívabb a nem helyi irányába. A helyi jobb. Ez általában a helyiek közösségében fogalmazódik meg.

A „helyi” – a hely, ahol élünk – átalakulóban van.

Átalakította a közlekedés. Régen a kiterjedt közlekedési lehetőségek előtt helyben kellett elintézni az élet szinte minden területén felmerülő problémákat. Időbeli-fizikai korlátja volt annak, hogy máshova járjunk el dolgozni, ingázzunk munkába, iskolába. Az élet egésze, nagyobb része egyben volt helyben volt. Ez volt a kultúra helye. Ha változott valami az is több generációkon keresztül történt. Ez megváltozott.

El lehet utazni a munkába. Átalakította a földrajzi és társadalmi mobilitás. A helyi kultúrából, a helyi társadalmi szerkezetből ki lehetett tanulni. S el lehetett költözni. Aki kitanult az több kultúrát hordoz magában, viszi a régit, s tanulja, alakítja az újat.

Átalakította a tömegkommunikáció. A helyi kultúrában megjelent egy/több azon kívüli kultúra. 

Újabban átalakítja az internet. Lehet interneten kapcsolatokat ápolni, barátkozni, dolgozni.
Ez az átalakulás nem egyformán ért el mindenkit.

• Akiket inkább „helyinek” tekintünk a régebbi fajta – sűrű - lokalitásban él. Általában itt dolgozik, itt lakik, itt éli a legfontosabb kapcsolatait. Léte e közegtől függ, s ezért erősen integrálódik is e lokalitásba.
• Akit inkább bebírónak („gyüttment”) tekintünk, az egy szélesebb hálóban éli az életet. Itt, helyben lakik, de a munkába elutazik, a legfontosabb rokoni, munkahelyi kapcsolatai máshol vannak. Léte ettől a tágabb hálótól függ. S e hálóba integrálódik. Így sokféle szubkultúra részese, akár naponta vált szubkultúrák között.

Sok egyéb mellett az is differenciálja a helyi lokalitást, hogy ki hova integrálódik.

Ez problémát jelenthet. A problémákat általában úgy szoktuk megoldani, hogy megkeressük ezek okát, okait, s az okokat igyekszünk megszüntetni. Ez az átalakulás, valószínűleg visszafordíthatatlan. Itt nem lehet megszüntetni az okokat. 

A régi lokalitásban sok természetes hagyomány van.  A hálózati együttéléshez kapcsolódó hagyományok még nem alakulhattak ki. Nincs arra minta, hagyomány, hogy hogyan ismerkedjenek össze a „helyiek”, s „bebírók”.

A régieket is kialakították valamikor. Ma pedig ezt kell kialakítani.

A különbség feszültségeket és elszigetelődést szülhet. A hálózatba való integrálódás általában magasabb jövedelmet tesz lehetővé, mint a helyi, s ez anyagilag is differenciálja a településeket.

De fejlődést is hozhat.

Van, amiben mindenki közös: benne élünk egy társadalmi szövedékben, mindünknek közösségi létre van igénye. Meg is éli mindenki, csak máshogy.
Ki tudják egészíteni egymást. A közvetlenül átélhető közösség helyben van – ezt a helyiek tudják adni. A mobilabb hálózatban élő – bebírók pedig egy sor lehetőséget tudnak a helyieknek hozni.

Kép:

• http://mek.oszk.hu/04800/04804/html/173.html
• http://www.huffingtonpost.com/gregory-weinkauf/city-walk-the-show-is-afo_b_3394996.html
• https://ccmit.mit.edu/problem-solving/

Támogatók